Ez egy vendegkönyv, és nem blog bejegyzésekre szolgáló oldal. Kérem ehhez hasonló bejegyzéseit sziveskedjen saját oldalára beilleszteni, ide meghagyva a helyet a vendégkönyvhöz illő írásoknak.
Hogyan tovább Magyarország, 2006. október 23-a után?
Bakk István
A megújulás alapelvei
Teljes életváltás következett el: nemcsak a változott időjárás hatott szellemi életünkre, hanem átalakulóban van minden talaj, melyre építettünk és az élet, mely az új talajba bocsátja gyökérzetét.
A harmadik évezred küszöbén túl az európai integráció folyamatában az újonnan felépülő modern Magyarország céljai között a „megújhodás alapelvei”, a keresztény erkölcs és nemzeti demokrácia programja lehetne. Jól tudjuk, hogy ezekkel a programokkal visszaéltek és nekünk kell visszaadni e fogalmak „súlyát és erkölcsi tartalmát”.
A meghatározás szerint: a demokrácia az összes erkölcsi, szellemi és anyagi javak igazságos és helyes felhasználása a társadalom javára. Azaz: a demokrácia nem rendszer-kérdés, mint a fasizmus és kommunizmus, a demokrácia életforma, az egyetlen életforma, amelyben élni lehet, amelyben csakugyan élni lehet. S ez a demokratikus életforma mindig függvénye a nemzetünk közösségi életének és érdekeinek: nem a számszerűség hatalmi demokráciája, melynek lényege és belső tartalma etikai beállítottsága; az összetartozások, a teljes életszolidaritásnak minden vonatkozásban kifejezője.
Meg kell azonban vallanunk, hogy ilyen értelmezésű demokráciára, mely az összes szellemi, erkölcsi és anyagi erő lehető legjobb kifejezését és a közjóra való kamatoztatását szolgálta volna, a magyar életben a múltban még nem volt példa. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ezen állapotot a hazánkban élő kisebbségekkel és a határon kívül élő magyarság érdekeit figyelembe véve valósítsuk meg.
Nem egy elfelejtett életformát kívánunk felújítani, hanem a fejlődés szükségszerű menetét segítjük. A demokratikus életformára nemzetünket rá kell vezetnünk, alkalmassá kell tennünk.
Tehát lassú, közvéleményt, közgondolkodást átalakító, a szó legmodernebb értelmében vett nemzetnevelő munka követelményeivel állunk szemben.
A demokrácia őszinte igénye új feladatokat érlel.
A cél: lehetővé tenni a legszélesebb néprétegek számára a közérdek megértését és azt, hogy ezt a közösségi életformát a maga belső ügyének tekintse és vallja.
A magasabb értelemben vett nemzetpedagógia a valóságos demokrácia igénylésében nyer értelmet – és szemünkben a legigazibb magyar demokrata, a legnagyobb magyar nevelő Széchenyi István.
Nevelni magunkat és nevelni a társadalmunkat arra, hogy a legsúlyosabb feladatokat ebben az új életformában hordozni tudja.
A demokrácia nemzetpedagógia-elvvé lesz, azért, hogy népünket a civilizációs és lelki műveltség, a gazdasági erő, a politikai öntudat, a szellemi és erkölcsi magatartás minél magasabb szintjére emeljük, s népi közösségünket a szabadon, önkéntesen, fegyelmezetten és öntudatosan társulók nemzettársadalmává tehessük.
Mi szükséges ehhez mindezek előtt?
Világos látású, reális, jelszavaktól meg nem szédülő, példamutató emberek magatartása, a társadalmi és vagyoni előjogok helyett rátermettség, elhivatottság és a tehetség társadalomszervező érvényesülése: jellemkiválóság, erkölcsi erővel párosult tudás, több munkateljesítés és nagyobb áldozatkészség, igazibb és mélyebb felelősségtudat, mint a vezetésnek, a szabad és érdemszerű kiválasztódásnak meghatározói.
Lelki megújulás nélkül az új életforma puszta elképzelés marad.
A társadalom átalakulásához emberek kellenek, akiket az új nemzetnevelés alkalmassá tett erre a szerepre.
A teljes gondolkodás, a dolgoknak ösztönösen magyar nézése és az egyetemes magyar érdekeknek még oly biztos megérzése sem elegendő, mindezt csak helyes célkitűzés biztosítja. A gondolkodás, az ösztönös megérzés valóban reális értékké legyen, a cél érdekében helyes cselekvés szülessék, az elvek tettekké teljesedjenek, ahhoz az egyének helyes magatartása szükséges, az egyéni értéke és a köz szempontjából való hasznossága elsősorban erkölcsi mivoltán múlik. Ha tehát nem az erkölcsi megújulásból indulna ki a programunk, a tervezés pusztán az eszméinkkel való játék maradna.
Történelmi példákat emlegethetünk: a magyarság legnagyobb szellemi vezérei – Szent Istvántól a Zrínyiekig, Bethlen Gáborok, Széchenyi korán át napjainkig – valamennyien az evangéliumból élő emberek voltak, akik alkotásaikban a keresztény erkölcs kívánalmait valósították meg. Állást foglaltak a kereszténységnek életükben való vezető szerepe mellett, és ezzel kifejezésre juttatjuk, hogy nemzetünk igazi sorsvállalóinak azokat tekintjük, akikben ez a keresztény erkölcs élő valóság.
És mi ez a keresztény erkölcs?
A szeretetnek, a szolgálatnak, a hősiességnek, a türelemnek, az igazságosságnak, a helytállni és áldozni tudásnak egyetlen teljes formája. A mindennapi élet forgatagában, munkájában, változásaiban állandó, magasabb rendű értéket hordozó magatartás.
A jövő politikáját tehát formájában és szellemében egyaránt keresztényé kell tennünk, mert egyetlen rendszer sem nélkülözheti az egyéni felelősség és lelkiismeret értékesebb, tevőleges erőit, ezt pedig csakis a mélyen átérzett és cselekvéssé formált keresztény öntudattal lehet biztosítani.
Valljuk tehát, hogy csak a keresztény erkölcsi magatartású, nemzeti kultúrájú és demokratikus szervezésű, modern Magyarország válhat szervesen Európa részévé.
E megújhodás alapelveit hagyták nekünk örökül.
A szerző a Bakk Endre Kanonok
Alapítvány Elnöke
http://kutasi.blogspot.com/2009/01/1750-bakk-ist van-amegujulas-alapelvei.html
Második pálos emléknap és könyvtrilógia „Magyar Pálosok” címmel
Február 14-én a Magyarok Világszövetsége székházának Széchenyi termében nagy érdeklődés mellett került sor a második pálos konferenciára. Bakk István, Rumi Tamás, dr. Tóth Judit,Virág László Gábor, dr. Gyárfás Ágnes, dr. Juhász Miklós, Rostás László, Gönczi Tamás és Szántai Lajos tartottak előadást a magyarság sorsával oly szorosan összefonódó fehér barátok történetéről. Stoffán György író, újságíró dolgozatát Pápai Szabó György, a Honlevél újság felelős szerkesztője ismertette Vezér Ferenc pálos szerzetes mártíriumáról. Ez a rendezvény egyúttal tisztelgés volt az első emléknap óta elhunyt Árva Vince atya emléke előtt. A mostani emléknap anyagát a megjelent pálos trilógia II. kötete tartalmazza, Apokrif írások alcímmel. Ez a kötet teszi közzé Árva Vince 2002-ben, a lelkiség napján elmondott önvallomását a Pálos Rend és a saját sorsáról.
A Pálos Rend alapításának 750., s teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóját a Magyarok Világszövetsége a háromkötetes, Magyar Pálosok című kiadvány megjelentetésével tette maradandóvá. A gazdag tartalmú, sok színes képet is tartalmazó pálos trilógia kötetei (együtt a három kötet) a konferencián jelentős engedménnyel megvásárolhatók voltak 5500 forintos egységáron. A kötetek természetesen külön is megvehetők. I. k.: 1600 Ft, II. k.: 2400 Ft, III. k.: 3000 Ft.)
Az előadások délelőtt 10 órakor kezdődtek, s ebéd előtt adták át a Boldog Özséb emlékének szentelt gyermekrajz-pályázat díjazottjainak járó kitüntetéseket és díszokleveleket. Az MVSZ Pálos Bizottsága tagjai, valamint Ferenczy Zsuzsa (Ausztrália), az MVSZ Etikai Bizottságának tagja adták át a díjakat, s a könyvjutalmakat. A pályázaton részt vevő összes gyermek, a felkészítő pedagógus és maga a küldő iskola könyvtára is megkapta az összes gyermekrajzot tartalmazó színes kötetet, kiegészítve a Fráter György Alapítvány más könyvadományával. A gyermekeket és kísérőiket az MVSZ szerény ebéddel látta vendégül.
A rendezvény és a trilógia köteteinek bevétele kizárólag Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási költségeit fedezik majd. Amint arról a HONLEVÉL újság már beszámolt, a Magyarok VilágszövetségeÁrva Vince atya, Boldog Özséb hivatalos posztulátorának felkérésére vállalta a szentté avatási perben az aktor szerepét. Az Árva Vince atya által összeállított, Boldog Özséb szent életét bemutató 17 kötetet 2008. december 13-án, az MVSZ által a Pálos Rend egyetértésével rendezett, első emléknap keretében adták át Patrubány Miklósnak, az MVSZ elnökének.
A most megjelent pálos trilógiai kötetei:
MAGYAR PÁLOSOK, I. kötet:
Pálos emléknap a Pálos Rend teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóján
2008. december 13.
Patrubány Miklós – Előszó................................................................. 5
Pálos emléknap a 700. évfordulón.......................................................... 9
Budapest – 2008. december 13.
P. Dr. Aczél László Zsongor OSPPE
Adalékok a Pálos Rend hiteles történetéhez 1784 után.......................... 21
Dr. Juhász Miklós
Pálosok, magyar rend? Lengyel rend?................................................... 41
Bakk István
Pálos rendtartományok az elmúlt 700 évben.......................................... 51
Dr. Tóth Judit
A Pálos Rend megtöretése………..………………………………………….......139
MAGYAR PÁLOSOK, II. kötet:
Pálos emléknap a 750 éves Pálos rend tiszteletére és Árva Vince atya emlékére
2009. február 14.
Előszó – Patrubány Miklós 5
Árva Vince atya
A Pálos Rend története 9
A lelkiség napja
2002. július 21.
Árva Vince atya temetése Székesfehérváron 21
Honlevél, 2009. januári szám
Bakk István és Bakk Erzsébet
A magyar Pálma 33
Árva Vince atya, az örökre magyar pálos emlékére
Bakk István
A pálos regula. 700 éves a magyar pálos életrend – 1308-2008 51
Gönczi Tamás
Pálosok a magyar hagyományban 97
Gyárfás Ágnes
A Pálosság őstörténete 107
Dr. Hosszú Gábor
A pilisi-pálos rovásírás 113
Rostás László megemlékezése Boldog Özséb szent életéről, Árva Vince atyáról, és az 1308. december 13-án átadott Szent Ágoston-reguláról 117
Magyarok Háza, 2008. december 13.
Rostás László
A KÖR-TÉ-FA, KÖR-OSZT-ÉN újjászületése, &#
2009.03.02. 23:52
--
2009.02.18. 18:56
encsi
Kedves Don Taki! Nem hátráltatja senki életét, sőt! Csak még sokan nem tudják. És ezt nem csak a fiatalokra értem.
Nekünk kellene elmondani nekik, de nem csak szóval, hanem példamutatással is.
Mennyivel jobb lenne bent is és kint is ha Isten házában több fiatal ülne... Csak gondoljunk bele: normálisak vagyunk? Ha én, aki egy hónapban egyszer hazamegyek 3 napra és csak egyszer szólok a szüleimhez, képzelhető mennyire szeretetm őket. Hát akkor egy héten egy órát is sajnálunk az igazi édes Atyánktól? Sose fogom megérteni miért hátráltatja ez valaki életét...
REMETE SZENT PÁL HIMNUSZAI Puszta Sándor fordításában
I.
A kegyetlen Déciusnak
Zsarnoksága üldözött,
Mert a hitemet szerettem,
Istent mindenek fölött,
Itt a zsarnok üldözése
Utánam már nem kutat,
Rejt az erdő titkos mélye
És szolgálom az Urat.
Búcsút mondott így tehát Pál,
Nem tartotta a család,
Megvetette a világnak
Vak szerencsecsillagát,
Visszatartani nem tudta
Nővére síró szava,
Ment, sietett és várta már
Magány s erdők barlangja.
A könnyeket jó testvérünk
Így megvetni, hogy tudod?
Édes szóval itt marasztal,
Könyörög és kér húgod!
Milyen üres lesz nélküled
Az atyai otthoni, ház!
S nővéredre, akit elhagysz
O, ezután ki vigyáz?
Megszaggatják gyönge tested
Sziklák közt a viharok
S elrejtik a zöld hegyek majd
Szép ragyogó homlokod;
Théba büszkesége vagy te,
Kiválók közt legnagyobb,
De semmivé válsz, ha egyszer
Ilyen célért elhagyod.
De a puszták remetéje
Győztesen az égre néz,
Nem tarthatja vissza a könny,
Világpompa, kérlelés.
Fürge lépttel siet immár,
Lakást az erdőn keres,
Nem tudná őt visszahívni
Hiú világ, mely üres.
Nézd, hogy csillog sok csodában
Kint remete élete,
Sohasem járt utakon megy
Hősiesen ég fele.
Egymagában él s a testén
Pálmalevél a ruha,
Ennek nyers gyümölcsét eszi
S nem éhezik meg soha.
Tiszta forrás üdíti fel
A szomjazó remetét
S a világnak hiú gondja
Nem búsítja a lelkét
Es a testnek, ha kifáradt,
Hű vánkos a puha föld;
Ilyen kemény gyakorlatban
Majd két emberöltőt tölt.
Hatvan évig száll a holló,
Hatvan évig fél-kenyér
Eledel gyötrött testének,
Melyet soha nem kímél;
Egész cipót hoz a madár,
Mikor Antal ott vendég,
Ily csodával jutalmazza
Isten az ő gyermekét.
S így beszélget vele Szent Pál:
Kit kerestél alig bír
Élni, oly öreg s idős már,
S holnap elfödi a sír,
Azért kérlek, indulj is már,
Hozd Athanáz köpenyét
Es takard, bé csontjaimat,
Testem föld-por-hüvé1yét.
Elsiet a szent öreg, de
Zokog Pál gyors 'búcsúján
S, visszatérve látja a menny
Seregeinek útján.
Látja Pál lelkét elszállni,
Emelkedni ég felé
És elkezd a könnye hullni:
A gyászé, vagy örömé?
A halálon igen búsul,
De Pálnak dicsősége
Mutatja, hogy ez lesz sorsa,
Így megy ő is az égbe.
Testét végre ravatalra
Helyezi és könnye hull;
Csak ha ruhájára gondol,
Búja akkor csillapul.
Bámulj világ, mert halandó,
Ilyet nem, láttál soha,
Amilyen Pál temetése
Volt s különös gyásztora:
Sírját oroszlánok ásták,
Amiben majd lent pihen:
Szentjein keresztül Isten
Századoknak így ízen.
Most azért Atyánk könyörgünk:
A magasból nézz le ránk
És imáddal terelj vissza.
Ha tőled elszakadnánk!
Légy jóságos hű nyájadhoz,
Mely a földön hontalan,
Hogy a mennyben veled áldja
Ég királyát boldogan. Amen.
II.
Hű népe Szent Pálnak
Serege Thébának,
Törd meg hallgatásod.
Kezdjed ujjongásod:
Víg dalokkal!
Atyánk dicső napját,
Az ö boldogságát,
Fogadásod őrzi
És azt betetőzi:
Ujjongással!
Szemed előtt legyen,
Hogy kitartott híven,
Éghez közel s távol
A világ zajától:
Nagy örömmel!
Nem földet keresi,
Égbe törekedni,
Példája tanítja,
A világot hívja.
Őt követni!
Világ vak csillagát,
Hiú gazdagságát,
Megvetni s szeretni
Erdők hűs magányát:
Egész szívvel!
Ember, nézd e tükröt,
Mely éltet tükröz,
Barlangba rejtőzve
És nem jön elő se:
Haláláig!
2008.10.15. 19:27
Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága?
Elhangzott az MVSZ VII. konferenciáján:
A Fény üzente - (MVSZ-Magyarok Háza, Csontváry-terem)
2008.08.19-én (elérhető 23 óra után) www.arpadhir.tv
001
Olvasható:
A Fordulat. A Fény üzente. Kulturális Konferencia.
2008. augusztus 18-19.
A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei.
VII. Budapest, 2008.
2008.09.27. 23:55
Szia! Nézd meg te is a Vasadi Református Gyülekezet honlapját! Írj a Chat-be, a Vendégkönyvbe és a Fórumba!
Ha cserélni szeretnél, írj a Vendégkönyvbe! Jó nézelődést!
2008.06.04. 17:01
Nézzük, melyek a leggyakoribb okok, amiért az emberek elmennek egy kiemelkedően jó munkalehetőség mellett, mert úgy érzik, nem nekik szól az ajánlat.
Ha Ön akar előrébb jutni az életében, akkor Önnek szól. Ha a szomszédja szeretne többet keresni, akkor neki szól. Részletek: aecs@altavizsla.hu
Az abaújdevecseri emléktábla avatásán meghívott vendégként voltam jelen, bár magam nem református vagyok. Őszintén köszönöm a meghívást és az azt követő szívélyes vendéglátást. Minden elismerést megérdemel kedvességük és dicséretreméltó összefogásuk.
Honlapunk még gyerekcipőben jár, sok adat és információ vár feltöltésre, de az ezt végző önkéntes munkatárs néhány hónapig nem tud rendelkezésre állni. Megértést kérünk.
A templom egyébként az istentiszteletek idején természetes nem üres. Egyszerű vasárnapokon 60-100 a jelenlévők száma, miközben a gyülekezeti teremben gyermekistentisztelet van.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
Ingyen SMS küldés! 
![[HOTLIST]](http://www.uwm.edu/~bjanssen/christmas.jpg)