Az encsi gyülekezet számára október 31-e nem csak a reformáció ünnepe. 18 évvel ezelőtt ezen a napon történt ünnepélyes keretek közt a templom alapkövének elhelyezése, 15 évvel ezelőtt pedig a templomszentelés alkalma. A gyülekezetnek ezen meghatározó eseményeire minden éven Isten iránti hálával emlékezünk.
Most a 15. évforduló alkalmából a presbitérium úgy határozott, hogy a gyülekezet határain túlmutató ünnepi alkalmat szervez. Méltó hangsúlyt azzal kívántunk adni az évfordulónak, hogy Csomós Józsefet, egyházkerületünk püspökét kértük fel az igehirdetés szolgálatára, aki az alapkőletételtől kezdődően figyelemmel kísérte és segítette az építkezést, továbbá, hogy ezen az istentiszteleten az úrvacsorai közösségben is együtt voltunk.
A délelőtt 10 órakor kezdődő istentiszteletre helyből, és a tárgyülekezetekből jöttek a hívek, valamint néhány szomszédos lelkipásztor. A hálát adó gyülekezet áhítattal figyelte Isten üzenetét, és részesült az Úr megtört testének és kiontott vérének jegyeiben. Szinesítette együttlétünket a gyülekezet Gárdonyi Zoltán Énekkarának szolgálata, akik többek között Kálvin János jelmondatára íródott kánont adták elő: Soli Deo Gloria, azaz Egyedül Istené a dicsőség. A konfirmációra készülő fiatalok közül hárman, Bialkó Bianka, Farkas Beatrix és Cseppely Bence szavalattal szolgáltak.
Az egyházközség gondnoka köszöntötte a jelenlévőket és köszönte meg a szolgálatot végzőknek munkáját. A köszönet és megbecsülés jeleként a gyülekezet nevében presbiterek virágcsokorral kedveskedtek püspök úrnak és esperes asszonynak.
Az istentisztelet záróakkordjaként Kálvin emlékév alkalmából a templomot körülvevő parkot Kálvin kertnek neveztük el, és emléktáblát leplezett le püspök úr az 500 éve született genfi reformátor emlékére. Emlékfákat ültetett dr. Ódor Ferenc, a megyei Közgyűlés elnöke, Bratu László, Encs város polgármestere és Szabó László, az egyházközség gondnoka.
A gyülekezet szeretetvendégségen látta vendégül a jelenlévőket, akik között az említetteken kívül üdvözölhettük a tervezést és kivitelezést végző szakembereket, támogatókat, a településről az óta elköltözött, egykori gyülekezeti tagokat.
Jó volt együtt lenni, felidézni a 15 év előtti eseményeket, és hálaadással emlegetni Isten szent nevét, aki mindezidáig megsegített minket.
Az igehirdetés textusaként kapott igét, a templom sziluettjét és Kálvin arcképét ábrázoló bibliajelzőn vihették magukkal a jelenvoltak: „Ha majd megkérdezik fiaitok apáiktól, hogy miféle kövek ezek, magyarázzátok el fiaitoknak, hogy szárazon kelt át Izráel itt a Jordánon.” (Józsué 4, 21.22.)