Kialudt  a  gyertyád,  Testvér ?!

          A régi Keleten bambuszból és papírból készített lámpásokat használtak, melyekben gyertya égett. Egy vak embernek, aki a barátjánál járt látogatóban egyik este fölajánlottak egy lámpást, hogy hazaútra vigye magával.

- Nincs szükségem lámpásra - mondta a vak. - Nekem mindegy sötét van-e vagy világos.

- Tudom, hogy az út megtalálásához nincs rá szükséged - válaszolta a barátja, de ha nincs nálad, beléd ütközhet valaki. Vidd hát magaddal !

A vak elindult a lámpással, és alig ment pár lépést, mikor valaki egyenesen belészaladt.

- Miért nem vigyázol - kiáltotta oda az idegennek -, nem látod ezt a lámpást?

- Kialudt a gyertyád, testvér! - felelte az ismeretlen."

Állj meg Testvérem, az Úr közeleg feléd !

Állj meg, Testvérem, olvasd el még egyszer a példázatot !…

Ádventi koszorúd fényében úgy érzed Rólad nem szól ez a történet ?

Ádventi gyertyád fénye úgy beragyog, hogy a meditáció címére nemmel tudsz válaszolni ?

Másodszor elolvasva a történetet - ádventi énekek között - mégsem szól hozzád ?

Szeretnélek tovább kérdezni……

-         Látod-e a képen a betlehemi Gyermekben a Te személyes Megváltódat? -  Tudnád Őt életed első helyére tenni? Nem? Nem… !

         Hát mégsem világít a gyertyád, Testvér ?

         Gyere az Isten házába, ahol a Mindenható meggyújtja a gyertyádat!

Jaj, ha valakivel összeütközöl !

-         Látod-e a képen a betlehemi Gyermekben a Te személyes Megváltódat?

-          Tudod Őt életed első helyére tenni ? Igen ? Igen !!!

Akkor szólj szeretettel a Testvérednek :

Kialudt a gyertyád, Testvér!

Vigyázz,  halálra  zúzhatod  magad,  féltelek !

Gyere  az  Isten  házába, ahol

a Mindenható  meggyújtja  a  gyertyádat !